Ugye nem gondolta volna, hogy a svájci frank hitelek voltak a nyerők a válság során? Számoltunk egy kicsit és beigazolódott...

Hajlamosak vagyunk sablonokban gondolkozni, elfogadunk mindent, pedig érheti az embert meglepetés. Ezért aztán érdemes elő venni a "józan paraszti észt" és ha kell számoljunk is...

Sokan vannak gondban...

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a lakossági és egyéni vállalkozói banki ügyfelek kölcsöneinek kétharmadát devizában tartják nyilván, amely még mindig több mint 5000 milliárd forintnyi adósságtömeget jelent. (Ebből nagyjából 4500 milliárdot a svájci frank alapú hitelek tesznek ki, amelyek túlnyomó része ráadásul hosszú, öt éven túli lejáratú jelzálogkölcsön.) Tehát sokakat érint a kérdés, hogy hogyan is jártunk volna jobban? Utólag már kiszámítható - ha előre nem is vagyunk mindig olyan okosak.

A jelenlegi pénzpiaci helyzetben a gyengülő forint ismét többlet terheket okozhat a devizahiteleknél. Lásd másik írásomat az árfolyam alakulásáról: Merre „görög” a forint?

 Nem is olyan kedvezőtlen a deviza hitel?

 Érdemes idézni Erdei Tamást, a Magyar Bankszövetség elnökét ( az MKB Bank elnök-vezérigazgatóját), aki a Népszavának nyilatkozva azt mondta, hogy

 …Tavaly átmeneti, két-három hónapig tartó nehézségek után a forint árfolyama magához tért. Számokkal alátámasztható, hogy azon időszakokkal együtt, amikor a forint gyengélkedett, és egy rövid ideig több mint háromszáz forintot ért egy euró, a devizában felvett hitel alacsonyabb fizetési terhet ró az adósra, mint a forintkölcsön…”

A bankár cáfolta azt a "közkeletű tévhitet" is, hogy a devizahiteleseknek olyan rossz a fizetési hajlandósága. "Statisztikáink szerint nincs lényeges különbség a nem fizető adósok körében a tekintetben, hogy forintban vagy devizában vették fel a kölcsönt" – mondta.

A bankszakember 2010 második felében komoly esélyt lát az euró-, a dollár- és a svájcifrank-kamatok emelkedésére, ami tovább csökkenti az eltérést a forint és a devizahitelek terhe között és teret adhat a forint hitelek térnyerésének. Ezt a folyamatot erősítik a hitelfelvételt szigorító jogszabályi változások is.

 Számoljunk egy kicsit…

 Erdei Tamás megjegyzései elindítottak bennem is egy gondolatot, de az a véleményem, hogy mindenek előtt nézzük meg a számokat. Valóban jobban jártak-e a devizában eladósodók?

Először az árfolyamokat hasonlítsuk össze:

 Az első kérdés, hogy melyik időszak árfolyamait vessük össze?

 Véleményem szerint egy tetszőlegesen (pl. naptári év) kiválasztott időszak mellett semmi sem szól, ilyen alapon bármilyen időszakot vizsgálhatnánk az nehezen indokolható és választhatnánk egy másikat, amikor a kimutatott összefüggés már nem igaz vagy az eltérések nem olyan mértékűek.

Ezért aztán én úgy gondolom, hogy a legjobb a devizák összehasonlításánál a szélsőséges értékeket venni, mert ekkor mutatkozik meg a legjobban az adott deviza természete: valójában mennyire is volatilis? (Milyen erős a hullámzása…)

A válság előtti időszak legkedvezőbb MNB árfolyamai 2008.július közepén voltak, a válság alatt a legalacsonyabb árfolyamok pedig 2009.március közepén és végén adódtak.

Melyik deviza okozott nagyobb gondot a válságban?

 Vizsgáljuk meg a két „szélsőérték” közötti emelkedés mértékét.

 Tehát megállapíthatjuk, hogy a legjobban a jen, a legkevésbé pedig a svájci frank „lengett ki” – Erdei Tamás megállapításához hasonló eredményre jutottunk.

Jobb volt a válság alatt a forint hitel?

 A másik kérdés, hogy a forint hitellel jobban jártunk volna mint a devizákkal?

Már korábban is végeztem hasonló számításokat, igaz akkor  még nem volt válság és nem voltak ilyen szélsőségesen elmozduló árfolyamok. Azoknál a számításoknál egyértelműen a devizahitelek voltak kedvezőbbek.

A mostani összehasonlításnál is azt javaslom, hogy vizsgáljuk meg a legrosszabb helyzetbe kerülők törlesztő részletének alakulását. Tehát valaki a legmagasabb törlesztő részletet 2009. márciusában fizette a devizahitele után. Mennyivel volt ez drágább, mint a legkedvezőbb pillanatban és hogyan alakult közben a forint hitel törlesztése?

 Havi törlesztő részlet alakulása

 A kérdés igazából az volt, hogy a deviza hitelek „kamatkedvezménye” ellensúlyozta-e az árfolyamveszteség hatását?

A 20 éves futamidejű 3 MFt összegű lakáshiteleket vettünk alapul. Az esetleges kamatváltozásokat nem vettük figyelembe. Ezek egyébként a devizahitelek további drágulását mutatták volna, mert ezeknél a hiteleknél következhetett be kamatemelés. (A forint hiteleknél 1 év  3év vagy 5 éves kamatperiódus a jellemző, a devizahiteleknél 6 hónap. A bank kamatot a periódus lejáratakor emelhet.)

A bankok közötti eltérő kamatok miatt lehetséges, hogy valakinek más havi részlete volt, azonban az egyes hitelek közötti arányok reális képet mutatnak. A korábbi legkedvezőbb részlethez képest bekövetkező emelkedés is valós, tényleg voltak ekkora növekedések az egyes hiteleknél.

A számok önmagukért beszélnek, a svájci frank még ilyen szélsőérték vizsgálatnál is jobb tudott maradni a folyamatosan magas törlesztőrészletű forint hitelnél.

Új idők jönnek. Az MNB kamatcsökkentések és a bankok változó stratégiája, továbbá a jogszabályi változások hatására eljött a kedvező forint hitelek korszaka...
De erről majd egy másik cikkben írok.