Az idén már a 90 napon túl hátralékos lakáshitelek esetében a lakások 4 százalékát is elárverezhetik bankok, a kvóta mennyisége ugyanis ennyire nőtt a tavalyi 3 százalékról. A bankok azonban a jelek szerint az idei első három hónapban is csak részben használták ki ezt a lehetőségeiket. A bő 5 ezer értékesíthető lakásnak csak a 71 százalékát árvereztetik el.

Az kvóta alacsony kihasználását az indokolja, hogy a kényszerértékesítések eddigi tapasztalatai szerint az árveréseken elérhető ár túlságosan alacsony, így az ügyletek a bankok számára csak komoly veszteséggel zárhatók, sőt sok az eredménytelen eljárás. Emellett – szögezi le a PSZÁF – a folyamat hosszú és költséges, és pozitív eredmény esetén sem jelent érdemi előnyt egyéb behajtási stratégiákkal, például az ügyféllel történő megállapodással szemben.

Az ügyféllel közös értékesítés – bár szintén hosszú folyamat – mindkét fél számára kedvezőbb kimenetet ígér, mint a kényszerértékesítés, és ezt a törekvést erősítheti a lakóingatlanok piacának 2012. első félévében tapasztalt enyhe, és az ismert adatok szerint lassuló megélénkülése. Ugyanebbe az irányba hathat, hogy a Nemzeti Eszközkezelő is elkezdte nagyobb mértékben megvásárolni az ingatlanokat, ettől a hitelintézetek a kényszerértékesítésnél kedvezőbb megtérülést várnak.

A bankokra jellemző, hogy nem minden megyében használják ki egyformán a kvóta nyújtotta lehetőségeket. Budapesten és Pest megyében, ahol általában jobban el lehet adni a lakásokat, az átlagosnál nagyobb mértékben kerülnek kalapács alá az ingatlanok. Szintén átlag fölötti a kihasználtság a szegényebb, keleti országrészekben, például Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú megyében, vélhetően azért, mert a munkanélküliségtől legdurvább mértékben sújtott a régiókban a hitelek hosszabb ideje hátralékosak, mint a jobb helyzetben lévő megyékben. Zala megyében és Tolnában viszont többnyire az átlag alatt van a kvóta kihasználtsága.

Forrás: vg.hu

BankWeb kiegészítés:

Az én tapasztalatom is az, hogy a bankok jelenleg még inkább kivárnak. Ahol az adóssal sikerül megállapodni a közös értékesítésben, ott valóban mind a két fél jobban jár, mint kilakoltatás és végrehajtási eljárás esetén. Azonban alapvetően még nem született döntés, hogy mi is történjék a bedőlt hitelek mögött álló ingatlanokkal, egyelőre megy a trükközés a céltartalékokkal…

Az Eszközkezelő feltételeit kellene enyhíteni, hogy többen bele férjenek a programba, mert jelenleg nincs semmilyen devizahiteleseket segítő életképes lehetőség!