A bankok nem használják ki a kényszerértékesítési kvótát – ez derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból. A bankok kivárnak és csak egyedi esetekben, mérlegelést követően jutnak el a drasztikusabb lépésekig.

Az idén már a 90 napon túl hátralékos lakáshitelek esetében a lakások 4 százalékát is elárverezhetik bankok, a kvóta mennyisége ugyanis ennyire nőtt a tavalyi 3 százalékról. A bankok azonban a jelek szerint az idei első három hónapban is csak részben használták ki ezt a lehetőségeiket.

Egy olyan konferenciát szervezünk, amelyet nem a bankszakmának, hanem az érintett devizahiteleseknek tartunk. A részvétel ingyenes, jöjjön el, ismerje meg a legújabb fejleményeket és tegye fel kérdését.

 

 

A konferenciát az EDF Global Kft és a Bankweb.hu szervezi. Nem bank ellenes, érzelmileg túlfűtött, hanem valódi problémákkal és lehetőségekkel foglalkozó találkozót szeretnénk tartani, ahol valóban segíteni szeretnénk a bajban lévőkön. Olyan segítséget nyújtani, ami eljut a résztvevő 150 hallgatónál nagyobb körhöz is....

Kedves Klubtag!

 

Egyre több per indul a bankok ellen a devizahitelek kapcsán. Pertársaságok alakulnak, egyre több kapaszkodó látszik a perek kapcsán.

Van esély egy sikeres perre? Lehet teljes mértékű győzelem az adott kérdésben a bankok ellen?

A Hitel Klub keretében egy új szavazást indítottam, várom az Önök véleményét  és szavazatát, hozzászólását is.

 

Szavazás>>>

Egyre több devizahiteles érzi úgy, hogy átverték, ezért sokan pertársaságokba tömörülnek, és a szerződés semmisnek nyilvánítását kérik a bíróságtól. Döntés csak hosszú évek után várható. 

 

Jogerős, ráadásul az adósoknak kedvező döntést még csak elvétve hozott devizahiteles ügyekben eljáró hazai bíróság, az érintettek mégis egyre nagyobb számban fontolgatják a jogi eljárást. Úgy érzik, bankjuk valamikor, valamilyen szempontból igazságtalanul járt el, ezért ugrott meg a törlesztőrészletük a válság előtti időszakhoz képest 30-50-100 százalékkal, esetenként még durvábban.

A jog lehetővé teszi, hogy közösen nyújtsanak be keresetet az emberek, így eredményesebbek lehetnek, mint egyénileg – mondta a Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a magas perköltséget csoportosan fizethetik.

 

Január 15-étől várhatnak értesítést a bedőlt lakáshitelesek arról, hogy kinek az ingatlanát ajánlják fel megvételre a bankok az államnak.

 

 

Az elmúlt két hétben körülbelül 800-an hívták az eszközkezelő információs vonalát, a 06-40-100-444-es számot. Az érdeklődők körülbelül negyede Budapestről telefonál, de sok hívás érkezik Pest megyéből, Borsod-Abaúj-Zemplénből, Szabolcs-Szatmár-Beregből és Hajdú-Biharból is – részletezte az MR1 Kossuth Rádiónak Ternyák Edit szóvivő, aki arról is beszámolt, hogy az emberek legtöbbször a feltételekről érdeklődtek, hogy beleférnek-e a programba.

 

Az értesítések január 15-étől érkeznek az érintetteknek.

Hívható az Eszközkezelő, itt a telefonszáma.

 

Már működik a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET)  információs telefonvonala. A helyi tarifával hívható kék számon a törvényben megszabott jogosultsági feltételekről kaphatnak általános tájékoztatást az érdeklődők.

Az Országgyűlés a napokban fogadta el a Hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényt, így minden feltétel ismertté vált – emlékeztet a társaság közleménye.

A kormány benyújtotta a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozására vonatkozó javaslatát. A javaslat gálánsnak tűnik, de vajon mekkora réteget érint?

 

A javaslat szerint azok ajánlhatják fel az ingatlanukat megvételre az államnak, akik szociálisan rászorultak, legalább két gyermeket nevelnek, és a törvényben rögzített összeghatár alatt van a felvett hitel összege. Első hallásra a rendszer keretei jók, de ha megnézzük a részletes szabályokat, akkor kiderül, hogy nagyon szűk kört érint - állapítja meg a Policy Agenda elemzése.

A kutatócég ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelzáloghitellel rendelkezőket és a szociálisan rászorultakat összehasonlító statisztikai adatbázisok nem nyilvánosak, illetve feltehetőleg egyáltalán nem is léteznek, ezért csak közelítő becsléssel lehet képet alkotni arról, hogy mekkora kört is érinthet a kormány intézkedése.

Az államnak nincs pénze, így nem tud segíteni. A bankok nem akarnak, de profit orientált cégtől szociális alapon nem is várható segítség. Maguknak a bajba jutott adósoknak kell összefogniuk és elérni a helyzetük megváltoztatását.

 

Az állam....

 

Sokan még hiszenk a csodákban és azt gondolják, hogy majd az Eszközkezelő segítségével képesek lesznek úrrá lenni a kezelhetetlenné vált hitel-gondjukon.

Sajnos az államnak nincs pénze, így ha az Eszközkezelő a lehető legjobban működne, elvei és a gyakorlat is a legkedvezőbb lenne, akkor is kérdés, hogy hány emberen fog tudni segíteni - hiszen az államnak nincs pénze.

A kormány meghozta az intézkedést, a bankok megtalálták a módját, hogy hogyan lehet megakadályozni a "tömeges végtörlesztést".

 

 

A gazdagok jártak jól, akiknek meg volt a hitel ilyen nagyon kedvező árfolyamon történő végtörlesztéséhez a pénzük.

Akinek forint hitelt kellene ehhez felvennie, az egyelőre vár a kedvező hitelre. Mert hogy a bankok megemelték a forint hiteleik kondícióit.

 

Ez egy csiki-csuki játék. Most a kormányon a sor, ismét lépnie kell valamit.

A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal azzal a megkereséssel fordult az Európai Központi Bankfelügyelethez.

 

A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal azzal a megkereséssel fordult az Európai Központi Bankfelügyelethez, hogy vizsgálja felül a magyarországi bankok devizahitelezési gyakorlatát, és a hitelt felvevőkkel kötött szerződéseit, tekintettel a kialakult társadalmi válságra – jelentette be a szervezet.

Azt követően jártak így el az ügyben, hogy a Hitelkárosultak augusztus 18-i fórumán maguk az érintettek kezdeményezték ezt a lépést.

A kormány által beterjesztett deviza-adósmentő csomagból kimaradtak a szabadfelhasználású jelzáloghitelek, ám több kormányzati forrás ezt cáfolja.

 

Rogán Antal, gazdasági bizottság elnöke, illetve Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes-államtitkára egyaránt megerősítette, hogy a kormányzat szándéka szerint az adósmentő csomag árfolyamrögzítéses megoldása a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is vonatkozna.

Mind a politikus, mind a szakember próbálta érzékeltetni, hogy nincs ebben a kérdésben tévedés - már a most beterjesztett csomagban is ez szerepel - valójában a vita során várhatóan egyértelműsítik a kormányzati szándékot.