Január 15-étől várhatnak értesítést a bedőlt lakáshitelesek arról, hogy kinek az ingatlanát ajánlják fel megvételre a bankok az államnak.

Az elmúlt két hétben körülbelül 800-an hívták az eszközkezelő információs vonalát, a 06-40-100-444-es számot. Az érdeklődők körülbelül negyede Budapestről telefonál, de sok hívás érkezik Pest megyéből, Borsod-Abaúj-Zemplénből, Szabolcs-Szatmár-Beregből és Hajdú-Biharból is – részletezte az MR1 Kossuth Rádiónak Ternyák Edit szóvivő, aki arról is beszámolt, hogy az emberek legtöbbször a feltételekről érdeklődtek, hogy beleférnek-e a programba.

Az értesítések január 15-étől érkeznek az érintetteknek. A szóvivő a hír TV kérdésére azt is elmondta, hogy az adósoknak a bank értesítése után 30 napjuk lesz a szükséges igazolások megszerzéséhez. Azt kell igazolni, hogy az adós szociális helyzete megfelel az Eszközkezelővel való szerződéskötésre.

Feltételek

A Nemzeti Eszközkezelő azoknak a rászoruló családoknak nyújt segítséget, akik tartósan képtelenek ingatlanfedezetű hitelüket törleszteni, és nehezen megszerzett otthonukat a hitelező kényszerértékesítésre kijelölte.

Az eredeti szabályok szerint az Eszközkezelő a megvételre ajánlott ingatlant akkor vásárolja meg az , ha az adós vagy a vele egy háztartásban élő házas-, illetve élettársa szociálisan rászorult, illetve ha legalább két gyermeket nevelnek, s utánuk családi pótlékra jogosultak. A Kormány és a Bankszövetség által 2011. december 15-én aláírt megállapodás bővíti azok körét, akik igényelhetik a lehetőséget, azáltal, hogy feltételként egy gyermeket jelöl meg.

Az egyik igazolást tehát a jegyzőtől kell beszerezni, hogy az adós vagy vele egy háztartásban élő házas-, illetve élettárs rendszeres szociális segélyben vagy foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesül, a másikat pedig az Államkincstártól a gyerekek számáról. Az igazolásokat a bankfiókokban kell benyújtani.

Feltétel, hogy az ingatlanon 2009. december 30. előtt kötött hitelszerződés alapján létrejött jelzálogjog legyen, és annak fedezetét csakis a szóban forgó ingatlan képezze, illetve hogy a bank az ingatlant kényszerértékesítésre jelölte.

További feltétel, hogy az eszközkezelő által megvásárolt ingatlan – a hitelszerződés megkötésekor megállapított – forgalmi értéke nem haladja meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15, egyéb településeken a 10 millió forintot, a kölcsön összege pedig a forgalmi érték 80 százalékát (államilag támogatott hitelnél a forgalmi érték száz százalékát).

Szintén feltétel, hogy az adós bejelentett lakóhelye 2011. szeptember 28-ától folyamatosan az érintett lakóház vagy lakás legyen.

A folyamat

A hitelező pénzintézetnek – megvizsgálva, hogy a szükséges feltételek fennállnak-e – a szándéknyilatkozat benyújtásától számított 30 napon kell döntenie arról, hogy a tulajdonjog átruházásához hozzájárul-e, elfogadva a vételár rá eső hányadát, és lemondva az adóssal szemben fennálló minden egyéb követeléséről.

Az Eszközkezelő Budapesten és a megyei jogú városokban a forgalmi érték 55 százalékát, egyéb városokban 50, községekben 35 százalékát fizeti ki. Elképzelhető azonban, hogy a tartozás összege nagyobb, a banknak pedig mérlegelési jog van, hogy ezt az összeget elfogadja-e vagy pedig kényszerértékesítéssel próbálkozik inkább, ha ebből több pénzt remél.

Ha elfogadja, akkor az adós innentől már védettnek számít, vagyis nem lakoltatható ki és nincs más teendője, mint megvárni, míg jelentkezik az Eszközkezelő.

„A bankok hozzáállása kulcskérdés, hiszen a bank dönthet arról, hogy melyik ingatlant engedi át az eszközkezelőnek. Ez azért fontos kérdés, mert ha végrehajtásra viszik, akkor a teljes tartozásra igényt tarthatnak, míg, ha átengedik az eszközkezelőnek, akkor az eszközkezelő által fizetett vételár után fennmaradó adósságot elengedik az ügyfélnek.” – mondta korábban a Nemzeti Eszközkezelő vezérigazgatója, Csillag Tamás az origónak adott interjúban.

A segítség

A program lényege, hogy a bedőlt lakáshitelesek ingatlanjait az állam megveszi, s a benne lakók azt visszabérelhetik. E konstrukció eredményeként a családok nem vesztik el otthonukat, bérbe vehetik, és így nem kell hitelük bedőlése miatt elhagyniuk azt. A bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér mértékét a kormány majd rendeletben határozza meg. A mértékét tehát egyelőre nem tudni, de Csillag Tamás várakozásai szerint az önkormányzati bérlakások szintjén lehet majd.

Az állami vagyon körébe kerülő ingatlanokat nem tervezi hosszú távon megtartani az állam, mivel a program végső célja a biztonságos otthon körülményeinek megteremtése. A bérlővé váló hiteles pénzügyi helyzetének stabilizálódásával kezdeményezheti lakóingatlana visszavásárlását. Erre 2 évük van az adósoknak. Ezt egyes szakértők kevésnek tartják, s 5 évet javasolnak, egyelőre azonban 2 évről van szó.

Mennyiért vásárolhatjuk vissza a lakásunkat?

Visszavásárlás esetén a vételár a jelzáloghitel szerződésben meghatározott forgalmi értéknek a szerződés megkötésekor kifizetett önerő értékével és a jelzáloghitel szerződés megkötésétől a hiteladós által kifizetett tőketörlesztések összegével csökkentett értéke, vagy a Nemzeti Eszközkezelő által a lakóingatlanért fizetett vételár jegybanki alapkamattal növelt összege közül a magasabb összeg.

Az ingatlan visszavásárlására csak az adásvételi szerződés megkötésétől számított 6 hónap után lesz lehetőség, és az 24 hónapig áll fenn azzal a kikötéssel, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén (például, ha tartósan nem fizetik a bérletet), ez a jog is megszűnik.

Az Eszközkezelő a tervek szerint 2012 év végéig 8 ezer, 2013 végéig 15 ezer, 2014 végéig 25 ezer ingatlant vásárol meg. A kormány azonban folyamatosan figyelemmel kíséri a programot, fél év múlva áttekinti a tapasztalatokat, ezáltal a forrás, a program időtartama és az érintettek is változhatnak. Ha tehát menet közben kiderül, hogy nagyobb igény van a NET-re, és több adós adná el a lakását, mint amennyivel a kormány számolt, a kereteket bővíthetik.