Drága hitelekbe menekültek

A statisztikai hivatal által publikált adatok szerint a magyarországi háztartások közel felének - 1,7 milliónak - volt valamilyen hiteltartozása. A többszörösen eladósodottak aránya az összes hitelesen belül az elmúlt néhány évben jelentősen megnőtt. A kétfajta hitellel rendelkezők száma két év alatt a duplájára emelkedett - jelenleg 488 ezer családról van szó -, a három vagy több hitellel bíróké megnégyszereződött, számuk immár közel 400 ezerre rúg.

 A 2008. évi 766 ezer háztartás után 2011-ben már közel 1 millió család rendelkezett folyószámlához kapcsolódó hitelkerettel. Jellemzően azok a pénzzavarba került háztartások választják ezt a megoldást, akik a hónap végén elegendő jövedelem híján túllépik számlakeretüket, s így ez a lehetőség még további mozgásteret ad nekik. A hitelkeretet igénybe vevők közül sokan ebből a könnyen hozzáférhető kölcsönből finanszírozták mindennapi kiadásaikat. Ennek következménye, hogy a folyószámlahitelesek 27 százalékának nehézsége adódott a tartozás törlesztésénél, a visszafizetési gondok miatt felhalmozott folyószámlahitel átlagos nagysága 9 ezer forint.

Megcsúsznak a törlesztéssel

A teljes hitelállomány háromnegyede problémamentes, mindössze 7 százalék a kétes, illetve rossz minősítésű hitelek aránya. Ennél jóval nagyobb kör küzd ugyanakkor törlesztési gondokkal: a jelzálog alapú hitelek esetében a például a háztartások közel 18 százaléka, azaz 128,5 ezer család. Ezen belül a nem lakáscélú kölcsönök terén rosszabb, a lakáscélúaknál jobb a helyzet az átlagnál: az előbbiek körében 16,2, utóbbiaknál 23,7 százalék azok aránya, akik a megelőző 12 hónapban késve vagy egyáltalán nem tudtak törleszteni. Mindkét körben a devizaalapú hitelt felvetteket érinti a leginkább a probléma. A gyermeket nevelők esetében még súlyosabbnak látszanak a gondok: körükben a lakáscélú jelzáloghitel törlesztésével megcsúszottak aránya bőven 20 százalék feletti, míg a nem lakáscélú devizakölcsönök esetében 30 százalék körüli, gyermekszámtól függően.

A lakáscélú hitelek esetében a jövedelmi helyzet alapvetően meghatározza a háztartás törlesztési hajlandóságát/lehetőségét. A legalsó jövedelmi tizedbe tartozó, lakáshitellel rendelkező háztartások csaknem 40 százaléka (a devizahitelesek 45 százaléka, a forinthitelesek 35 százaléka) küzd valamilyen szinten hitel-visszafizetési nehézséggel. Ez mintegy 17,5 ezer háztartást, közel 80 ezer személyt jelent. Ezen túlmenően a 2. jövedelmi decilisbe tartózó devizahiteles háztartások több mint harmada és a 3. decilisbe tartozók negyede is legalább egyszer nem fizette meg tartozását. E két jövedelmi kategóriában a forinthitelesek elmaradása is jelentős, további mintegy 9 ezer család tartozik a veszélyeztetett körbe. Ugyanakkor a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók között csak 6 százalék a fizetési hátralékkal rendelkező háztartások aránya, ezek döntő hányada devizahiteles.

Ellentétben a lakáscélú jelzáloghitellel rendelkező háztartásoknál megfigyeltekkel, a nem lakáscélú jelzáloghitelt felvevő családok jellemzően alacsonyabb jövedelműek, az összes hitelfelvevő 47 százaléka (közel 70 ezer háztartás) az alsó három jövedelmi tizedbe tartozik, ahol inkább a devizában való eladósodás a jellemző.

Ennek fényében nem is meglepő az a tény, hogy míg az összes, rossz minősítésű háztartási hitel 19 százalékát a devizaalapú, szabad felhasználású jelzáloghitelek adták, addig a lakáscélú devizahitelek súlya csak 6,4 százalék.

Szigorításra készülnek a bankok

Az előttünk álló hónapokban a törlesztési nehézségek további fokozódására van kilátás. Ennek oka egyrészt - a devizahitelesek esetében - a forint számottevő gyengülése (igaz, az utóbbi napokban némileg enyhült a helyzet), másrészt pedig az, hogy a következő félévben a lakáscélú hiteleknél a bankok nettó értelemben vett 65 százaléka, míg a fogyasztási hiteleknél 16 százaléka tervez szigorítani a kondíciókon.

Az MNB friss hitelezési jelentése szerint a tervezett szigorítások elsősorban a hitelek áraiban jelentkeznek, de a bankok szűk körénél várható szigorítás a hitel-fedezet arányában, a futamidőben, valamint a jövedelemarányos törlesztőrészletben is. Az emelkedő kamatokat a magasabb finanszírozási költségek is indokolhatják, de az is lehetséges, hogy ezzel a deviza-jelzáloghitelek végtörlesztéséből várható veszteségeiket akarják csökkenteni a bankok. A bankoknak a végtörlesztés nemcsak egyszeri, tőkeleírás miatti veszteséget okoz, de hosszabb távon kiesik a nagyon jó hitelképességű − azaz alacsony bedőlési valószínűséggel rendelkező − ügyfelektől származó magas kamatmarzs, ami a hosszú távú jövedelmezőségre is negatívan hat.

Mindezt a szigorító bankok a forintalapú hitelek emelkedő kamataival kompenzálhatják - állapítja meg a jegybanki jelentés. Emellett a magasabb kamatszint mellett kevesebb ügyfélnek éri meg a hitelkiváltás a végtörlesztésnél, így a bankoknak a tőkeleírás miatt várható egyszeri vesztesége is kevesebb lesz.

A fogyasztási hiteleken belül a tervezett szigorítás minden szegmenst érint: a gépjármű-finanszírozásnál a válaszadók (bankok és lízingcégek) nettó értelemben vett 41 százaléka, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 21 százaléka, míg a fedezetlen fogyasztási hiteleknél 8 százaléka tervez szigorítani a 2011 negyedik és 2012 első negyedévét lefedő időszakban.

Forrás: napi.hu