Sajnos túlzás nélkül állíthatom, hogy társadalmi problémává vált a devizahitelek megemelkedett terhei miatt nehéz helyzetbe jutott családok helyzetének kezelése. Mit lehet tenni? Milyen megoldási módok közül lehet választani?

Mennyire tragikus a helyzet?

A múlt év végi 618 ezerről az első félév végére 716 ezerre nőtt a legalább 90 napos késéssel fizetők, a BAR listára felkerült lakossági hiteladósok száma.

Idén június 30-ig kilencven napon túli tartozást negyven ezer szerződésnél, vagyis negyvenezer ingatlan esetében regisztráltak - mondta el Marsi Erika, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára. Jelenleg összesen 1,2 millió jelzáloghitel-szerződés van érvényben Magyarországon. A kilencven napon túli nem fizetők  15%-nál kerül sor végrehajtásra.

A legtöbb banki szakember szerint az őszi időszakban fogja a helyzet a mélypontját elérni, ekkor fogy el azoknak a családoknak a végső tartaléka, akik még egyelőre foggal-körömmel, de fizették a részleteiket.

Cselekedjünk időben, ne bízzunk a csodában!

A legnehezebb dolog – tudom – a döntés meghozatala. Felismerni, hogy eljött a pillanat, amikor már nem szabad bízni a csodában. Még akkor kell a megoldást megtalálni, amikor a bank nem mondta fel a hitelszerződést, nem kerültünk adóslistára (KHR). Ezt követően ugyanis megnőnek az ingatlanunkat terhelő költségek: hitelfelmondás költségei, késedelmi kamat, később a végrehajtás költsége.

Adóslistásként a hitelfelvételi lehetőségeink is drasztikusan lecsökkennek, az ingatlan piaci értékének 40%-nál nagyobb jelzáloghitelt már csak kiemelt településen lehet elérni – tehát nincs lehetőség (a jelenlegi viszonyok között) a hitelkiváltásra!!!

A nehezen fizethető hitel kedvezőbb feltételűre történő lecserélése csak hitelképes adósok és piacképes ingatlanok esetében lehetséges.  Nézzük, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha érezzük, hogy rövidesen gondunk lesz a törlesztéssel.

Mit tehetünk?

Az első gondolat, hogy bemegyünk a bankba és megbeszéljünk a lehetőségeket. Sajnálatos módon a bankok sokkal kevesebb ügyfélnek nyújtanak segítő kezet, mint ahánynak lehetne. Nem kockáztatnak: ha reménytelennek tartják az esetet, akkor nincs segítség…

Ha van munkahelye az adósnak, tud törleszteni, csak kisebb elmaradásai vannak, akkor az alábbi lehetőségeket ajánlhatja fel a bank:

-         futamidő hosszabbítás

-         tőkemoratórium: adott időszak alatt csak kamatot/kezelési költséget kell fizetni

-         részletfizetési megállapodás

-         devizahitel forint hitellel történő kiváltása (nem igazán ajánlott)

 Sajnos az ügyfelek visszajelzéseiből, internetes fórumokról sok olyan esetet lehet hallani, ahol a banknak minden erkölcsi és szakmai érdek mentén is inkább segítenie kellett volna és mégsem tette. Minden bizonnyal erre is van indok, csak az nem ismert az érintett ügyfél előtt…

A kormány által hozott rendelkezések további megoldási módozatokat teremtettek:

1.)    Áthidaló kölcsön

Az igénylés feltételeinek megfelelő, a lakáshitelük havi törlesztését kigazdálkodni nem tudó lakossági ügyfelek türelmi időt kapnak azzal, hogy a hitelük törlesztésére állami garancia mellett további hitelt kaphatnak 2 évre, amiből a kölcsönük törlesztődik.

Akik 2008.szeptember óta veszítették el munkájukat, azoknak ebben a konstrukcióban havonta 10 ezer forintot kell fizetniük, a továbbra is alkalmazásban álló, de a kötelezettséget nem törlesztő adósok pedig a fizetésük 40 százalékát kötelesek fizetni. Az eredeti jelzáloghitel havi részletének ezt meghaladó részét egyenlíti ki a bank az új, áthidaló kölcsönből. Az áthidaló kölcsön állami garanciája miatt, - ha a kölcsönt nem fizeti vissza az adós -, akkor a bank a Magyar Államkincstártól követelheti az összeget, az adós pedig az APEH-nek tartozik majd (az adóssága adótartozás lesz).

A konstrukció lényege tehát az, hogy a rossz pénzügyi helyzetbe került háztartások ne veszítsék el otthonaikat, és két évig az eredeti jelzáloghitel a rendes menetrendnek megfelelően "törlesztődik". Két év múlva az érintett ügyfeleknek két futó hitelük lesz, az eredeti lakáshitel, illetve az azt menedzselő áthidaló kölcsön. Utóbbit, azaz a családi kasszát két éven keresztül megkímélő hitelt munkanélküliség esetén 10, illetve 5 év alatt kell majd visszafizetni, a teljes futamidő egyik esetben sem haladhatja meg az eredeti lakáscélú kölcsön lejáratának időpontját.

További részletek >>>

2.)   Adja el lakását az önkormányzatnak

Az elképzelések szerint az önkormányzatot az érintett ingatlanok esetében az árverésen és az azon kívül értékesített lakásokra is elővásárlási jog illetné meg. Árverésen nem kell licitálnia az önkormányzatnak, a leütéskori áron juthat hozzá a lakáshoz. Ha megveszi a lakást, akkor azt csak a korábbi tulajdonosnak adhatja bérbe, mégpedig az önkormányzati lakásrendeletben foglaltak szerint: ha szociális bérlakásra jogosult, akkor úgy, ha piacira, akkor pedig az arra megállapított feltételekkel kapja bérbe a lakást. A korábbi tulajdonosnak lehetősége lesz az ingatlanát később visszavásárolni.

3.)   Igényeljen támogatást a krízis alapból

A támogatás összege min.20 eFt, max. 50 eFt, kivételes esetben maximum 100 eFt lehet.
A támogatás mértéke az egy főre jutó havi jövedelem összegétől, a családban élő gyermekek számától, s a kérelem elbírálásakor rendelkezésre álló forrás keretösszegétől függ.
Különösen méltányolandó körülménynek számít, ha a kérelmező havi jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 30 százalékot meghaladóan csökkent, vagy a lakáshitelének a törlesztőrészlete 2008. szeptember havi összegéhez képest 30 százalékot meghaladóan emelkedett, vagy a családjában legalább három 18. életévét be nem töltött gyermek eltartásáról gondoskodik.
Az a felnőtt korú állampolgár igényelheti a támogatást, aki nem nyugdíjas és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbért (57 815 forint). Mindemellett feltétel továbbá, hogy krízishelyzetbe kerültek: például elveszítették munkahelyüket, vagy jelentős (legalább 20 százalékos) jövedelemveszteséget szenvedtek el, vagy lakáshitelük havi törlesztő részletének növekedése eléri a 20 százalékot.

Elfogadható indok lehet a váratlan megbetegedés, vagy elemi kár miatt bekövetkezett személyes krízishelyzet is. Kizáró ok, ha 2009-ben 15 000 forintot meghaladó átmeneti segélyben részesült, vagy ilyen kérelmet már beadott az illetékesekhez.

A kérelmeket a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez, egységes adatlapon kell benyújtani.

További részletek >>>

Összegzés

A fenti lehetőségek eléggé korlátozottak. A kormány által hozott intézkedések véleményem szerint nem nyújtanak segítséget csak a legrosszabb helyzetben lévők egy részének, nem tudnak széles társadalmi rétegek helyzetén javítani. Erre csak a gazdaságélénkítő intézkedések lennének megfelelőek, ha munkalehetőségek teremtődnének és az emberek megkereshetnék azt a pénzt, amire szükségük van.

A támogatások csak ideig-óráig nyújtanak megoldást, az áthidaló hitel pedig két évet követően hozhatja nehéz helyzetbe a hitelfelvevőket – ha nem képesek ez idő alatt a helyzetükön javítani. Félek, hogy az önkormányzatok sem lesznek képesek tömegével felvásárolni a bajba jutottak lakásait, hiába kapnak ehhez hitelt, ez a megoldás ennél több forrást igényelne, amire már nincs lehetőségük átcsoportosítással pénzt teremteni.

Tehát saját magunknak kell a megoldást megtalálnunk, ne várjunk se a bankra, se a kormányra. És lépjünk időben, mert a felmondott hitel már olyan lejtőre visz, ahonnan alig van visszafelé vezető út.

Mikor adhatja el a bank a lakást a fejünk fölül? >>>