Lassan, de mégis kifelé tartunk ebből a válságból. Sokan döbbentek rá, hogy hitel helyett megtakarításban kell gondolkozni. Segítek ezen az úton elindulni.

 Hol kezdjem?

A gondolkodás módunk megváltoztatásával kell kezdenünk. A szegény és a gazdag ember között nem a jövedelmi, vagyoni helyzet, hanem a hozzáállás jelenti a különbséget. Számtalan esetet tudnék példaként felhozni, amikor valaki örökölt, lottón nyert és pár év múlva ismét nem volt semmije. Más pedig a vagyona elvesztését követő pár éven belül ismét tehetős ember.

Az számít, hogy hogyan bánunk a pénzünkkel. A legfontosabb elkezdeni a tudatos pénzgazdálkodást. Összeírni a kiadásokat, bevételeket, megnézni, hogy hol folyik el olyan pénz, amit viszonylag könnyen meg lehetne tartani.

Tudom, hogy ez nem csak tudatformálás, hanem életmód változtatás is egyben, de ha érezni fogjuk, hogy pozitív változást hoz az életünkben, akkor lesz erőnk végig csinálni. Eleinte nehéz, aztán napi rutinná válik, hogy másként nézzünk az egész világra.

Nem elég a családi költségvetést egyensúlyba hozni, hanem azt is látnunk kell, hogy miből lesz megtakarításunk? Kisebb havi részletekkel is el lehet kezdeni, a lényeg a rendszeresség – csak ekkor keletkezik elegendő megtakarítás. Egy év múlva már nagyobb biztonságban fogjuk érezni magunkat és a családunkat és ez már egy kedvező visszajelzés lesz.

A „pénzügyek a családban” c. könyvemben részletesen kifejtem, hogy hogyan készítsünk családi költségvetést, mire figyeljünk egy pénzügyi/befektetési terv elkészítésekor.

Mit tegyünk a hitelekkel?

Ne vegyünk fel hitelt. A hitelkártya, folyószámlahitel és autóhitel az adósságcsapda ajtaját nyitják ki, miközben ha jobban belegondolunk, akkor lakáshitelen kívül szinte semmilyen hitelt nem szabadna felvennünk.

A fogyasztási hiteleket a gazdagoknak találták ki, akik meg tudják fizetni, hogy azonnal hozzá jussanak valamihez, amire másként évekig kellene spórolnunk. (Egyébként nem biztos, hogy sokáig lesznek gazdagok, ha így élnek.)

Ha van hitelünk, akkor készítsünk szigorú ütemtervet a visszafizetésre, mert különben adósrabszolgaként fogunk hosszú évekig a banknak dolgozni.

Harc az infláció ellen!

Az infláció a legsunyibb ellenségünk. Lassan emészti fel a jövőnket, mert csak több év alatt jövünk rá arra, hogy a bevételeinket meghaladó mértékben nőnek a kiadásaink. A hivatalos KSH infláció nem a mi inflációnk, hiszen abban olyan termékek és szolgáltatások is szerepelnek, amelyeket az életben sem veszünk igénybe .A mi egyedi költési szokásaink mellett bőven kétszámjegyű tud lenni az éves áremelkedés. A gond akkor keletkezik, amikor a bérünket a hivatalos KSH szerint emelik, a kiadásaink pedig ennél jobban nőnek. Így az évek múltával egyre szegényebbek leszünk, egy ideig a fogyasztásunk csökkentésével kivédjük a „támadást”, azonban győzni csak akkor tudunk, ha infláció felett érünk el jövedelmet.

Jövedelemnek számít a megtakarításainkon elért hozam is. Ha a bérünknél nem tudunk arányos emelést kiharcolni a főnöktől, akkor a megtakarításainkon kell többletet elérnünk vagy pluszmunkát kell vállalnunk. Különben az életszínvonalunk lejtőre kerül és éppen nyugdíjas korunkra fogunk teljesen elszegényedni.

A biztonsági tartalék

Egy ideig csak filmekből ismertük az olyan helyzeteket, amikor egy komolyabb betegség anyagi romlásba dönt egy családot. Ma már itthon is megtapasztalhatjuk ezt az érzést, mivel az egészségügyi kiadásokból egyre többet kell a TB-n kívül megfizetnünk. Ehhez pedig tartalékkal kell rendelkeznünk.

A gyorskölcsön reklámokból tudjuk, hogy ha elromlik a hűtő, akkor hitelből tudunk gyorsan és egyszerűen újat venni. Szerintem a megtakarításaink során képzett biztonsági tartalékból kell ilyenkor a váratlan kiadást fedezni…

A megtakarításaink „szerkezete”

Nézzük végre a számokat. Ha egy család havi 20 ezer forintot tud félre tenni, akkor a kamatokat is figyelembe véve 5 év alatt legalább 1.5 millió forintunk lesz, ami nem sok –főleg az infláció figyelembe vételével -  de nem is kevés. Mindenesetre arra elegendő, hogy a váratlan kiadásokat meg tudjuk oldani belőle.
Aki egy biztonsági tartaléknál kicsit többre vágyik, az már befektetésekben kezd gondolkodni: dolgozzon helyettünk a pénzünk!

Látszik, hogy egy komolyabb befektetéshez már a havi 20 ezernél nem árt kicsit többet megtakarítanunk, de hangsúlyozom, hogy nem az összeg nagysága a fontos, hanem az, hogy legyenek megtakarításaink. Sokan eleve bele sem fognak, hiszen olyan kevés pénzt tudnának csak félretenni, hogy szerintük annak nincs is értelme.

Amikor hozzám fordul befektetési tanácsért valaki, nem ússza meg, hogy ne rajzoljak neki egy „tortát”. Megismerve az életvitelét, vagyoni és jövedelmi helyzetét, kiadásait, hiteleit és lehetőségeit, mindig rajzolok egy kört, amelyet cikkekre osztok. Így osztva el a megtakarításokat, a rendelkezésre álló befektetéseket egy portfóliót felépítve.
 
Természetesen ez a megosztás tetszőleges és éppen azon van a hangsúly, hogy legyen személyre szabott portfóliónk, de most a példa kedvéért felrajzoltam egy átlagos megoldást.

A nyugdíj célú és a hosszú távú elnevezésű részt 10 év feletti futamidővel érdemes szerepeltetni, ebben az esetben lehet magasabb a kockázati besorolásuk (pl. részvénykitettség magas). A rövidebb futamidejű kockázatos és biztonságos elnevezésű tortaszeletek 1-2 éves, de a mostani Tartós Befektetési Számlának köszönhetően akár 5 éves futamidejű befektetések is lehetnek egyéni célok, elképzelések függvényében.

Látnunk kell azt is, hogy a pénzügyi ismereteink is jelentős hatással vannak a portfóliónkra, hiszen minél jobban értünk a befektetésekhez, annál nagyobb kockázatot vállalhatunk és akár termékekre lebontott befektetési tervet is készíthetünk.

Én már pár milliós megtakarítás esetén is célszerűnek tartom a portfólió kezelést, hiszen tudatosságra nevel és segít a magasabb hozam elérésében.

Kérjen befektetési tanácsot: dr.Tatár Attila 0620/462-8850
www.bankweb.hu