Banki panaszok

Kellene egy harmadik párt

Soha nem politizáltam, mindig semleges álláspontot igyekeztem kialakítani, objektív adatokat kerestem a véleményalkotáshoz. Ennek most vége…

Minden választás alkalmával elmentem leadni a voksomat, igyekeztem jól dönteni és soha sem éreztem azt, hogy ez sikerül. De tudtam, hogy ha nem megyek el is szavazok, ha nem nyilvánítok véleményt, akkor megteszik helyettem mások. Így is, úgy is.

Ugyan azok, ugyan úgy

Mára azonban elegem lett. Ugyan azok az emberek döntenek a nevemben, ugyanazokat a hibákat követik el és ugyan úgy hülyének néznek 20 éve. Ebből lett elegem és el sem tudom képzelni, hogy kire fogok szavazni a közeledő választáson.
Az MSZP több alkalommal is bebizonyította, hogy nem baloldali beállítottságú, hanem pragmatista, saját érdek-rendszeréből kitörni, új arcokat felmutatni képtelen párt és korrupt. Kormányai sorra rosszul sáfárkodtak a rájuk bízott hatalommal és pénzügyi eszközökkel – és akkor még finoman fejeztem ki magam.

A FIDESZ elvesztette fiatalos lendületét, újra, megújulásra való hajlandóságát. Minél többet vonultak ki a parlamentből, annál inkább úgy éreztem, hogy mégis aktív résztvevői a jelenlegi politikai életnek, pont olyan rossz kérdéseket tettek fel, mint a többi párt és pont olyan képtelenül elkeserítő válaszokat adtak ezekre.

Ténykedésüket a hatalom mindenáron történő megszerzése vezérli és nem a képviselni kívánt értékrend. Nem jobboldali, nem pragmatikus, hanem egyre inkább csak populista. A közelgő hatalomváltásra nem egy átfogó program felállításával készülnek, hanem a hatalommal való visszaélésre és a bosszúra lehet csak számítanunk.

A Jobbik berobbanása a politikai életbe nagyon jól mutatja az emberek elégedetlenségét és elkeseredésükben, tehetetlenségükben történő szélsőségessé válását. Nekem a jobbik túlságosan radikális. Hiszem, hogy a tömegek nem ezt, hanem egy mérsékeltebb, teljesen új erő megjelenését várják. Hiába, mert a tisztességes, munkáját szerető értelmiségiek - akikre egy új párt létrehozása várna - nem akarnak a politikával foglalkozni, eszük ágában sincs kitenni magukat ennek a közéleti szereplésnek, a média túlkapásainak.

Szívem szerint a különböző politikai erők gazdaságpolitikájának összehasonlításával foglalkoznék, ki mit szeretne tenni, milyen célokat tűz ki, milyen sorrendben szeretné azokat megvalósítani. Azonban azt látom, hogy talán nincs is ilyen egységes elképzelésük vagy az túlságosan populista, frázis pufogtató, megalapozatlan és amikor leírták sem vették komolyan.

Kell egy új párt

Az elvesztegetett 20 év az én korosztályomnál az aktív élet felét jelenti, nincs időnk a további kísérletezgetésre. Jelenleg ott tartunk, hogy a gyermekeinkre csak adósságot, megoldatlan problémákat és egy üres kamrát fogunk hagyni. Sokáig fognak bennünket úgy emlegetni, mint a döntő helyzetben megbukott korosztályt. A rendszerváltást nagy várakozásokkal éltük meg, vitatkoztunk az értelmiség felelősségéről, az előttünk álló lehetőségekről. Akkor hihetetlennek tűnt, hogy az értelmiség egyenként fogja aprópénzért eladni magát, akik a fazékhoz kerülnek, azok többet lopnak, mint amit feltételezni lehetett volna róluk és a valódi közösségek teljes hiánya következik be, a kapitalizmus csak a rossz arcát fogja nálunk megmutatni.

Ahhoz, hogy nyugodt szívvel menjek el szavazni, lennie kellene egy új pártnak, amely zászlajára tűzné a legnagyobb közös gondjaink megoldását. Felvállalná, hogy nemzeti, mert a nemzet élet-halál harcát vívja: fogy és idősödik a népesség, továbbá nincs elképzelésünk a bevándorlás szabályozásáról, eltűnt a középosztály, eladtunk mindent, ami eladható volt, magas a munkanélküliség, minden szegmense a társadalmi létnek átalakításra vár. Nem működőképes az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a politikai képviseleti, önkormányzati szervezet, nem csak leépítésre, de teljes átalakításra szorul a központosított apparátus (döntéshozó és végrehajtó egyaránt).
Erősen kell gondolkoznom, hogy tudnék-e valami olyan területet említeni, ami rendesen működik. Katasztrófa….

Honnan lesznek új arcok?

Új emberekre lenne szükség, akikben meg lehet bízni, van szakértelmük és bátorságuk az elodázhatatlan döntések meghozatalához. A tömegek pedig a választás alkalmával egyértelműen kinyilvánítanák, hogy mellettük állnak és vállalják a nem kis nehézségeket annak reményében, hogy végre jó irányba fordul a szekér.

És ezen a ponton szoktam felébredni: nincsenek új emberek a közéletben, nem is látom, hogy honnan lépnének elő. A mostani politikusok közül úgy fogunk választani, hogy a rosszak közül a kevésbé rossz?

Kevés bármire is az idő, maga a parlamenti demokrácia is egy bohózat, képtelenség ebben a közegben dolgozni…

Mit lehet tenni? Tényleg semmit? Sorsunknak nem vagyunk alakítói, csak elszenvedői? El fog telni a következő 20 év is azzal, hogy nincs értékrend és kultúra, amelyre bármi maradandót lehetne építeni? Mert jövőt építeni az emberek fejében kellene, de a fiatalokat csak önzésre és túlélésre tanítjuk meg, semmi olyasmire, amire szükségük lenne az életük szebbé és élhetőbbé tétele érdekében.

Címkék: gazdaságpolitika politika párt

Kapcsolódó hírek:

Mi lett volna ha…..

A kormány kontra MNB kérdésről

Kommentáld!

Hozzászólások

Tatár Attila üzente 15 éve

Kedves László!

Én is hol optimista vagyok, hol végletekig pesszimista. Néha meglátom a reményt egy mosolyban az utcán, egy apró gesztusban - akkor mégsem elveszett ez a világ!! Mert mindenkinek csak egy picit kellene tennie, csak annyit, amit tőle elvárhatunk...

Előzmény

Válasz

Csordás László üzente 15 éve

Mindkét írást elolvastam. Mindkettőt, jó írásnak tartom ahhoz, hogy az ilyen gondolkodásu emberek tudnak csak elindítani olyan folyamatokat, amelyek emberek százait, ezreit képesek hasonló gondolatok megformálására késztetni.Az egypártrendszer kialakulásáról tanultunk, olvashattunk eleget ahhoz, hogy láthassuk, megint ebben az irányban áll szekerünk rúdja. A 20 éve tartó osztozkodó, marakodó viszálykodás nem vezetethetett csak ide. Elfogyott már a konc, már a hiteleken marakodnak pártjaink és haszonleső holdudvaruk. Sokan meg nevetnek a markukba. De nem kell ezt folytatni, inkább hogyan tovább.
Új párt kell ? Az eddigiek mellett, helyett? Mert amig ezek vannak, nem lesz változás. Az újak ezekkel lesznek kénytelenek koalicióba lépni, megint csak a rutin és a " kaparj kurta neked is lesz " jól ismert gyakorlata lép életbe.
Talán egy olyan programalkotó nemzetgyűlés kellene ahol a parlamenti együttgondolkodást nem zavarhatja semmi és senki. Ahová a szellemi alapanyag / üzemanyag /a hazai és a nemzetközi tudományos élet legkiválóbbjainak a helyzetértékelése és alkotó javaslatai, programjai lehetnének. Valamennyi tagsági viszonyunkat át kell világítani, le kell hántani ezekről az összes felesleget, amit a korabeli gazdasági, politikai elkötelezettségek ragasztottak rá, de még azt sem tartanám helytelennek, ha kilépnénk a nemzet érdekei ellen való szövetségekből.
A régi és örökké érvényes erkölcsi alapelvek szerint kell megalkotni az új alaptörvényt az alkotmányt. / a koronatan és más elméletekhez nem jutottam el, nem tudom melyek ezek /Ennek az alkotmánynak kell majd megfelelnie a hazai törvénykezésnek, amin már tizenkét éve dolgoznak bizonyos szakemberek, akik / bocsássák meg nekem a megalapozatlan feltételezést, de lehet hogy politikailag oly mértékben elfogultak lehetnek... / A mai életünk TV.-ben, írott médiákban tapasztalt ügyészségi, bírósági, közigazgatási történései nem arról győznek meg minket hogy biztos tudás, félreértelmezhetetlen, tényszerű és tárgyszerűség uralkodna ezen a területen. / Ki vagyok én hogy azt állítsam, úgy rossz az egész ahogy van. Vagy csak a média sulykolja ezt a társadalom számára ? Könnyen lehet.
Összefoglalva: a társadalom legszélesebb rétegeiből kiválasztódott régi + új gondolatok= jó gondolatok kialakítására képes embertömegek tudnak csak kivinni minket ebből a politikai elit által mélyre kapart gödörből. Csak azt ne mondja valaki hogy mindezt a társadalom tudtával és beleegyezésével tették. Közeledik a választás. Csaknem világos a helyzet. Ezeknek menniök kell, azoknak jönniök kell. Vajon mit tud majd tenni az újra választott a gödör alján? Valószinüleg üti az előbbit. Talán ha majd ezzel kielégítették a tehetetlenség felizzította agresszív indulatokat, felnéznek a gödör felszinére és kitalálják, össze kellene hívni az új nemzetgyűlést. De mert ők találták ki, majd ők választják ki a zokat, akik részesei lehetnek ennek. Jaj, csak ne kelljen újra felállva tapsolni senkinek...
Csordás lászló

Előzmény

Válasz

Lévai Péter üzente 15 éve

Kedves Attila!
Sokan vannak olyanok, akik azt mondják magukról: ".....én nem politizálok...." Dehogynem. :) Nagyon régi igazság, hogy a "nem politizálás" is "politizálás". Csak az a kérdés, hogy melyiknek van nagyobb fontossága egy társadalom értékrendjében. Az előző társadalmi rendszerben egészen pontosan behatárolható volt, hogy meddig terjedhet az állampolgár politikai értelemben vett mozgástere. Az egypártrendszer "bája" éppen ez, hogy kijelölte és meghatározta kik lehetnek azok, akik érdemesülhetnek a politika csinálásban, ugyanakkor elő is írta, hogy ezt milyen módon teheti meg. Aki átlépte ezeket a korlátokat, könnyen bajba kerülhetett. Úgyhogy ha lehet, mégis inkább maradjunk meg a demokrácia intézményrendszerén belül. Ez még mindig jobb, még akkor is, ha rengeteg macerával jár együtt. :)
A semleges állásponttal az a baj, hogy az nem álláspont. :) A sehova sem tartozom ideológiája hamis és hiteltelen. Elvileg ugyan lehet úgy szeretkezni és gyereket nemzeni, hogy szűz maradjon az illető, de ez inkább a legendák világában létező isteni csoda. :)
Az emberek igen nagy többségének maga alkotta világképe, eszme és értékrendszere van. Csak az a kérdés, hogy miként tudja úgy megfogalmazni, hogy mások hasonló törekvései is megjelenhessenek oly módon, hogy nem okoznak egymás számára maradandó sérüléseket, károkat. Azt hiszem ez a demokrácia lényege. Nem biztos, hogy új pártok kellenek, bár nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy lesznek ilyenek. (lásd Jobbik, LMP) Ami most megfogalmazódni látszik, hogy az eddigi ideológiai eszmerendszerek kiürülésével valami új dolog kezd kibontakozni. Abraham - Hicks szerint: "Ha azt szeretnéd, hogy a dolgok valóban megváltozzanak, MÁS GONDOLATOKRA VAN SZÜKSÉGED!"
Ezek a "más gondolatok" éppen most formálódnak, mégpedig elég látványosan. Pártok esnek szét, élednek újjá...Egyetlen dolog ami biztos és ez a változás. A változás ellen nem lehet semmit se tenni. Ez a változás paradoxának lényege és egyben törvénye is. Ebben a folyamatban nem a pártok a lényegesek, hanem a társadalmat alkotó emberek tudati állapotának változásai. Ez viszont egy igen lassú folyamat, amihez rengeteg türelem, megértés, empátia szükséges.
Az írás végén ott áll a nagy kérdés: Mit lehet itt tenni? Azt amit éppen most teszünk. Gondolatokat cserélünk, vitatkozunk, alakítjuk gondolkodásmódunkat. Amikor a gondolatok cselekvéssé érnek, akkor tesszük, amit tennünk kell. Ha ezen az úton haladunk tovább, akkor feléled az igaz civil kurázsi. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy dolgaink működni fognak.
Nagyon szeretem ezt a bölcsességet, amely így szól:
"Tedd, amit tudsz
Azzal, amid van
Ott, ahol vagy".
Üdv
Lévai Péter

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben