Miért nem éltek az emberek ezzel a lehetőséggel?

A bankok többségénél szerény volt az érdeklődés a kedvezményes forintra váltása iránt, mi lehetett ennek az oka? (Várom a hozzászólásokat!)

Kedvezőek voltak a feltételek

Május 15-ig azok a devizahitelesek kérhették tartozásuk negyedének elengedését és forintra váltását, akik tavaly szeptember vége óta folyamatosan legalább 78 ezer forinttal több mint 90 napos késedelemben voltak, hitelüket még nem mondták fel, és a fedezetként szereplő ingatlan értéke nem haladta meg a 20 millió forintot.

 Nem oldódott meg semmi

 A kormány eddigi intézkedései inkább populárisak voltak, mint szakmaiak, nem is történt érdemi egyeztetés a szakmai szervezetekkel, bankokkal, így aztán a devizahitelezés megszüntetése és a kilakoltatási moratórium egyaránt olyan intézkedés volt, ami érdemi segítséget nem jelentett, csak az idő telt….

Bizonyos, hogy a miniszterelnök június 8-ai bejelentése anélkül történt, hogy a kormánynak határozott elképzelése lett volna a leginkább megszorult hiteladósok megsegítésének módjáról. Egyet lehetett tudni biztosan: erre lenne hivatott a Nemzeti Eszközkezelő, mely nagyon sokba fog kerülni.

Mindeközben megszorult családok tízezrei és a bedőlő hiteleiken ülő bankok egyaránt fokozott érdeklődéssel várják a bejelentést.

Van egy régi mondás, amely szerint a bankok csak annak adnak hitelt, aki bebizonyítja, hogy nincs is rá szüksége. Lehet valami a dologban….

  Tavaly december óta több lépcsőben szigorodtak a hitelfelvételi szabályok. A változások szerintem inkább megkésett makrogazdasági korrekciót jelentettek, mint sem a hitelesek érdekeit szolgálták volna.

 A szigorítások védik a bankrendszert – ami fontos dolog, de a hitelképes ügyfelek számára is megnehezítette a hitelfelvételt.(A bankokat sem kérdezte meg senki, hogy milyen formában is szeretnék a szektor "védelmét" megoldani.

Az emberek hajlamosak sémákban gondolkozni. A devizahitel ősellenséggé vált, a családok megrontójává. De lépjünk túl a stigmán és gondolkozzunk.

Szakmai érvek helyett politikaiak

Nem arról szeretnék írni, hogy milyen hibák, körülmények vezettek a hiteladósok személyes tragédiájához, sem arról, hogy a legutóbbi jogszabály változások mennyire nem képesek a céljukat elérni, mennyire megalapozatlanok voltak szakmailag és hibásak törvényhozási (technikai) szempontból.

Az emberek hajlamosak sémákban gondolkozni. A devizahitel ősellenséggé vált, a családok megrontójává. De lépjünk túl a stigmán és gondolkozzunk.

Szakmai érvek helyett politikaiak

Nem arról szeretnék írni, hogy milyen hibák, körülmények vezettek a hiteladósok személyes tragédiájához, sem arról, hogy a legutóbbi jogszabály változások mennyire nem képesek a céljukat elérni, mennyire megalapozatlanok voltak szakmailag és hibásak törvényhozási (technikai) szempontból.

Orbán Viktor emlékezetes nyár eleji beszédében hangzott el először a kifejezés: Nemzeti Eszközkezelő Társaság. Hol tart a dolog?

Bizonyos, hogy a miniszterelnök június 8-ai bejelentése anélkül történt, hogy a kormánynak határozott elképzelése lett volna a leginkább megszorult hiteladósok megsegítésének módjáról. Egyet lehetett tudni biztosan: erre lenne hivatott a Nemzeti Eszközkezelő, mely nagyon sokba fog kerülni. Október 15-éig kellett (volna) elkészítenie a terveket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, de hogy ez megtörtént-e, arról a nyilvánosság semmit sem tud.

A devizahitelnek van jövője. Erre rövidesen azok is rá fognak jönni, akik most túlzott mértékben korlátozták.

Van, aki túléli és van, aki nem. Mit lehet tenni, hogy a túlélők közé tartozzunk?

 Hogyan élik túl a bankok?

Az utóbbi időszakban már egyértelműen fontosabb tényező a svájci frank, mint az euró árfolyama. Az euró az egész gazdaság működésére, az exportáló vállalatok és a piaci árak alakulására hat, meghatározhatja a gazdaság állapotát...

Viszont az utóbbi hetekben tapasztalható svájci frank árfolyam mértéke már felveti a bankszektor stabilitásának kérdését is.

Megszűnik a devizahitel - vagy azért teljesen még sem? A jövőben az egyik kedvelt hitel típus a régi svájci frank hitelek euró alapú kiváltása lesz.

A Parlament július 22-én döntött a devizahitelek megszüntetéséről, de lássuk, hogy hogyan is alakulnak az új szabályok….

A törvény életbelépése

A jogszabály a Magyar Közlönyben való megjelenéssel lép életbe, ekkortól kell annak kitételeit alkalmazni.

Mindenesetre a bankok már nem fogadnak be devizahitel kérelmet, hiszen az új szabályok szerint nem lehet devizában jelzálogjogot bejegyezni az ingatlanokra.

A lakosság az új kormánytól a devizahitelesek védelmét, az eladósodottak helyzetének könnyítését várta, nem eszetlen kapkodást és meggondolatlan intézkedések sorozatát.

Közel 20 éve dolgozom a bankszektorban, de még ilyet nem tapasztaltam. Voltak kormányok, gyors stratégiai váltások, kedvezmények és szigorítások, de ilyen, mint a deviza jelzálogjog bejegyzése kapcsán kialakult mizéria, még nem volt. 

Hogy azonnali (sőt visszamenőleges) hatállyal kelljen a bankoknak olyan intézkedést hozniuk, hogy a már jóváhagyott ügyleteket sem tudják folyósítani, továbbá megfelelő tájékoztatást sem adnak, a bankok kiszolgáltatott és információ hiányos állapota pedig természetesen végső soron az ügyfeleket hozza váratlan, költséges és gyakran elkeserítő helyzetbe.